5.fejezet Tragédia

Hello!Itt vagyok és hoztam a frisset is.Hát én ezt a fejezetet nem igy terveztem de aztán igy alakult.Jó olvasást.Puszi:Dalcsok:X




-Hogy érted azt,hogy eltűnt?-álltam fel a székről.

-Úgy,hogy eltűnt.Beállitottam a fürdőszobába és nem volt ott senki.Aztán elmentem megnézni hátha valamelyik másik szobában van,de nem volt sehol.-hadarta Elena.Fogalmam sem volt,hogy hová mehetett Caroline.

-Okei,akkor jobb lenne ha megkeresnénk.Elena szerintem te még keresd itt bent.Én és Roxette pedig szétnézünk kint.-utasitottam.Elena elég gyanúsan méregetett de nem tudott érdekelni.

-Én Elena-val tartok!-mondta hirtelen Vanessa is.Elena-nak semmi kifogása nem volt ellene.Mikor elmentek keresni Caroline-t én Roxette-hez igyekeztem aki még mindig Matt-el dumált.

-Bocsi,hogy megzavarlak de velem kell jönnöd.-húztam el az asztal mellől.Matt kérdő pillantást vetett felém.

-Mi az?Hey,állj meg Alexandra.-ripakodott rám.Csak akkor engedtem el a kezét mikor kiértunk az ajtón.

-Tényleg,bocsi,hogy elrángattalak de az egyik barátnőm Caroline eltünt és úgyérzem,hogy valami nincs rendben az eltünésével kapcsolatban.-aggodalmaskodtam.

-Nincs semmi gond,de máskor ne húzz el úgy az asztaltól.Még rendesen el sem köszönhettem Matt-től na meg amugy is...-de nem tudta befejezni mert az árnyékok közül előlépett valaki.

-Hölgyeim?Segithetek valamiben?-kérdezte mosolyogva.A vámpirvadász volt az.Tudhattam volna,hogy ő rabolta el Caroline-t.

-Nem.Semmiben nem segithetsz.-mondtam nyájasan.Eszembe jutott a neve:Zachary.

-Ugyan hölgyeim.Miért vannak ilyenkor kint ha nem lenne segitségre szükségük?-kacsintott majd elindult felém.Hirtelen felindulásból tettem azt amit.Zachary felé vettem az irányt és olyan erősen vágtam egy fához,hogy az szinte kitört.Úgy látszik erre nem számitott.

-Te is vámpir vagy?-lepődőtt meg.

-Bizony.-mosolyogtam és belevágtam a fejét a fába.

-Az lehetetlen.Én megérzem a vámpirok jelenlétet és te nem vagy az.-suttogta.Még mindig mosollyal az arcomon szemléltem Zachary-t.Majd,hogy ő is lássa,hogy nem viccelek eltorzitottam az arcomat es kiengedtem a vámpirfogaimat.Zachary teljesen elképedt.Én meg csak nevettem.A vámpirvadász aki fél a vámpiroktól.

-Mondd csak,hol tartod a barátomat?Caroline-t?-szoritottam meg jobban a nyakát mire fulladozni kezdett.

-Alexandra,megölöd és akkor nem tudunk meg semmit.-tette a vállamra a kezét Roxette.Ő mindig is olyan jószivű volt.Sokkal jobb volt mint én.Alig pár centire de elendtem Zachary nyakát mire ő kicsit fellélegezhetett.

-Nem tudok semmilyen Caroline-rol.Sétáltam és megéreztem,hogy vámpirok vannak a közelben.Gondolom körülnézek de senkit sem találtam.Talán segithetnek nektek megkeresni a barátotokat...-de nem fojtathatta.

-Alexandra,Roxette?Itt vagytok?-hallottam meg Elena hangját.Amilyen gyorsan csak tudtunk magunkkal cipeltük Zachary-t az erdőbe,remélve,hogy ott nem találnak meg bennünket.

-Ha kiálltani mersz vagy megölni minket abban a percben átharapom a nyakadat.-suttogtam neki.-Megteszem,hidd el.-húztam végig az ujjam a nyakán amitől kicsit berezelt.

-És most,hogyan tovább?Hol észlelted azokat a vámpirokat?Amugy is,hogyan érzed meg őket?-kérdezgettem.Hihetetlen,hogy egy vámpirvadásztól kérdezgetek ilyeneket akit az előbb meg még akartam ölni.Eddig csak egy vámpirvadászt ismertem és az Alarick.Zachary viszont igazi seggfejnek látszott.

-A vámpirokat a hidnál észleltem de nem volt ott senki.Fogalmam sincs,hogyan érzem őket.Talán nekem is van valamilyen természetfeletti erőm.-mondta mire én ráléptem a lábára.

-Okei,akkor megnézzük a hidnál és ha nincs ott akkor te örködsz és mi addig Roxette-l körbejárjuk az erdőt.-parancsoltam.Az út a hidhoz szavak nélkül telt el.Néha Roxette meg-meg igazitotta szőke haját de semmi különös nem történt.A hid közelében már én is éreztem,hogy valami nagyon nincs rendben,pedig ugyanúgy nézett ki mint eddig is.

-Gyere velem.-érintettem meg Roxette karját majd átvizsgáltuk a hid környékét mig Zachary az erdőt kutatta át.Nem találtunk semmit.

-Lányok,gyertek ide.Asszem találtam valamit.-orditotta Zachary mire azonnal odarohantunk és amit ott láttunk az maga volt a borzalom.Caroline volt a fához kötözve.Kibelezték.Talán az egész belsőszerve hiányzott.A belei a földön és a fán is megtalalhatók voltak.A fél haja hiányzott.Majdnem összeestem.Az a lány aki olyan csodálatos volt,megszünt.Caroline meghalt.Szörnyű halált halt.Zachary próbálta eltakarni az arcát kabátja ujjával.Szörnyű volt a bűz.

-Nézzétek.-intett Roxette Caroline szive fele.Azaz ahhoz a gödörhöz ahol a szivének kellett volna lennie.Egy papir volt benne.

-Drága,Elena.Ez az én ajándékom neked.Ha nem kerited elő Sophia-t minnél hamarabb akkor mások is igy végzik majd a szeretteid közül.Talán a szeretett Jenna nénikéd lesz a következő,vagy Jeremy vagy Stefan.Gondold meg jól az ajánlatom.Puszil:Klaus.-irta a papiron.Leejtettem a földre és ráköptem.Zachary kérdően pillantott rám.

-Mi van?-förmedtem rá.

-Szerintem el kéne takaritanunk mielőtt felhivnánk a rendőrséget.Nem szeretném ha valaki is ezt látná.-mogyogta Roxette mire mind a ketten bologattunk.Lassan el takaritottunk mindent amit lehetett,de annyira furcsa érzésem támadt.Olyan volt mintha valaki figyelne.